A MOLNÁR-SZIGET Sporthorgász Egyesület rendes tagjai – külön jelenléti íven aláírásukkal feltüntetve –az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a civil szervezetek nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI.  törvényben, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény egyesületekre vonatkozó rendelkezéseiben foglalt követelmények szerint, figyelemmel a   sportról szóló 2004. évi I. törvény sportegyesületekre vonatkozó, továbbá

halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvényben foglalt rendelkezésekre, elhatározták a MOLNÁR-SZIGET Sporthorgász Egyesület Alapszabályának módosítását.

A MOLNÁR-SZIGET Sporthorgász Egyesület Küldöttgyűlése 2014. február 21. napján az alábbi - módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt -  Alapszabályt fogadta el:

 

 

 

 

I.

AZ EGYESÜLET ADATAI

 

1. Az Egyesület neve: MOLNÁR-SZIGET Sporthorgász Egyesület

2.   Az Egyesület rövidített neve: MOLNÁR-SZIGET SE.

 

3.   Az Egyesület székhelye:     1238 Budapest, Grassalkovich út 154. szám. (Soroksári Közösségi Ház.)

4.   Az Egyesület működési területe: Magyarország

5.   Az Egyesület jogállása:  Az Egyesület önálló jogi személy, képviseletére az Elnök önállóan jogosult.

6. Az Egyesület bélyegzője, logója:

  • Az Egyesület bélyegzője kör alakú, benne a „ SPORTHORGÁSZ EGYESÜLET 1991; hajlított horgászbot, hullámzó víz, két hal egymással szemben, alul: MOLNÁR-SZIGET” felirat

 

  • Elnök:  Keresztény Miklós +36704575613 hobogaz2@freemail.hu

  • Titkár:  Szabó Endre +36703808333  szaboendre@t-online .hu

  • Gazdasági vezető:  Zelei Józsefné +36705265593  zeleine1@gmail.com

  • Versenyszakosztály vezető : Schmidt Attila +36305603647 deverkiraly@gmail.com

II.

AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS FELADATAI

A sportegyesület a magyar sport hagyományos szervezeti alapegysége. A sportegyesület az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek  működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény – Civil tv. – és a Ptk. szabályai szerint működő olyan egyesület, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése. A sportegyesület olyan Magyarországon önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az Alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérése érdekében szervezi tagjai tevékenységét.  Az Egyesület jogi személy, amely a nyilvántartásba vétellel jön létre.

1.Az egyesületi tagok magukénak téve a sporttal kapcsolatos azon álláspontjukat, miszerint:

  • a sport a testi és lelki egészség alapja,amely hozzátartozik az egészségét megőrizni akaró polgár értékrendjéhez,
  • a sport a közjó részeként erősíti a közösség tagjainak egymáshoz tartozását éppúgy, mint az egyén testi és lelki egészségét,
  • a sport magában foglalja az önbecsülést, az önfegyelmet, a kitartást, az összetartozás és a versenyzés szellemét, valamint a teljesítmény elismerését,  az általuk korábban alapított Egyesületet, a magyar sport hagyományos szervezeti egységeként, sportegyesületként kívánják működtetni Civil szervezetként elsődlegesen a horgászsport terén, ehhez kapcsolódóan pedig szabadidős és hobbitevékenységgel kíván foglalkozni. A sportegyesület ennek kapcsán szervezi  tevékenységét, a tehetséggondozás, az egészséges életmód feltételeinek kialakítása, a sporttal és a testneveléssel kapcsolatos gyakorlati és elméleti segítségnyújtás terén  mind az egyesület tagjai és családtagjai, mind pedig azon nem egyesületi tagok részére, akik az egyesület ilyen irányú szolgáltatására igényt tartanak.

Ennek keretében az Egyesület célja a folyamatos sporttevékenység biztosítása minden korosztály részére, a sport társadalmilag hasznos céljainak megvalósítása érdekében; vagyis szem előtt tartva, a sport és a testnevelés jelentős szerepét az ifjúság erkölcsi-fizikai nevelésében, a személyiség formálásában, az olimpiai eszme és az Olimpiai Charta, valamint az Európai Sport Charta rendelkezéseinek elfogadásával.

A vízi élővilág és a vizek természeti környezete védelmének, a természetes ökoszisztémák halállományának megóvása, fenntartható hasznosítása céljának szem előtt tartásával a MOLNÁR-SZIGET Sporthorgász Egyesület az Egyesület célját az alábbiakban határozza meg:

  • a sporthorgászat fejlesztése, népszerűsítése,
  • tagjai sporthorgász érdekeinek képviselete, és érdekvédelme,
  • a sporthorgász  versenyeztetés, és sporthorgász utánpótlás nevelés, hozzájárulva ezzel a szabadidő kulturált eltöltéséhez, a sporthorgász etika szabályainak tiszteletben tartásához,
  • tagjainak nevelése a természet védelmére, szeretetére, tekintettel arra, hogy Magyarország halgazdálkodási vízterületeinek halállománya nemzeti kincs, természeti érték és gazdasági erőforrás, melyet az Egyesületnek, mint civil szervezetnek óvnia, védenie kell,

Az Egyesület feladata:

  • a természeti értékek védelme, közreműködés a veszélyhelyzetek és károk enyhítésében,, következményei megszüntetésében, a károsodás előtti állapot helyreállításában,
  • az társadalomnak, elsősorban a kisgyermekeknek és az ifjúságnak, a természet, különösen a vízi élővilág megismerésére, szeretetére való nevelése, ezen korosztályok számára horgász üdültetések, vetélkedők szervezése,
  • az egyesületi tagok érdekvédelmének, érdekképviseletének ellátása,
  • az egyesületi tagok részére kedvezményes horgászati lehetőségek biztosítása
  • együttműködés a helyi önkormányzatokkal a horgászatra, halászatra, ennek kapcsán az vízi ökoszisztéma védelmére, a természetes vizek halállományának védelmére   vonatkozó célkitűzések megvalósításában,
  • javaslatokkal segíti a helyi önkormányzati természetvédelmi terveket,
  • a halászati  és sporthorgász kultúra ápolásának elősegítése, a horgászetikai magatartás fejlesztése.

Az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében a céljai között szereplő sportágban kiírt sportversenyekre csapatot szervez, a sportversenyekre állandó csapatával benevez. Az Egyesület biztosítja az esélyegyenlőséget a tagjai számára, továbbá védi a Tagság érdekeit.

2.  Az Egyesület feladatai ellátása során az 1./ pontban meghatározott célok megvalósítását elősegítendő, együttműködik minden állami, önkormányzati és gazdálkodó szervezettel, más civil szervezettel ( egyesülettel és szövetséggel), amelyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását.

Szponzoráló és patronáló személyek, szervezetek bevonásával, valamint pályázati lehetőségekkel az Egyesület elősegíti a működéséhez szükséges pénzügyi alapok előteremtését.

Az Egyesület biztosítja, hogy  szolgáltatásaiból a tagjain kívül más személyek és szervezetek is részesülhessenek.

Az Egyesületet, az Egyesület tagjait küldöttei útján képviseli a felsőbb szerveknél.

Az Egyesület a Ráckevei Duna-ági Horgász Szövetség tagjaként működik, de amennyiben az Egyesület érdeke úgy kívánja, a Szövetségben lévő tagságát bármikor megszüntetheti és más horgászérdekeket képviselő civil, vagy szakmai szervezet tagja lehet.

Az Egyesület és a Ráckevei Duna-ági Horgász Szövetség kapcsolatára a Szövetség alapszabálya irányadó.

 

3. Az Egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az Egyesület ebből származó bevétele az Egyesület éves árbevétele 60%-át nem haladhatja meg. Az Egyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is ) a sportegyesület csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése – e rendelkezés alkalmazásában – a sportegyesület alaptevékenységének minősül. Mindez az Egyesület  céljainak megvalósítását nem veszélyeztetheti.

Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és területi, valamint helyi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.

4.   Az egyesület sportegyesületként, mint civil szervezet kíván működni.

A sportegyesület alaptevékenysége:  sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység

feltételeinek megteremtése különös tekintettel a  horgász sportra.

5.  A sportegyesület végelszámolására cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és    végelszámolásról szóló törvény (Ctv.)rendelkezéseit, a kényszer-végelszámolásra a Ctv. 2012. február 29-én hatályos 116.§ (3)-(6) bekezdéseit, a 117. §-t és a 118.§-t a 2011. évi CLXXV törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Az Egyesületre a csődeljárásról-, felszámolási eljárásról szóló törvényt (Cstv.) a 2011. évi CLXXV törvény 10.§ (2)-(7) bekezdésében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

 

III.

AZ EGYESÜLET CÉLJÁNAK MEGFELELŐTEVÉKENYSÉG

1.    Az Egyesület besorolási kategóriája: Magyarországon nyilvántartásba vett SPORTEGYESÜLET.

2.   Az Egyesület által végzendő tevékenység:

·       sporttevékenység ( sporthorgászat), mint főtevékenység, emellett

  • szabadidős és hobbi tevékenység ( nem egyesületi tagok részére a sporthorgászat látogatásának biztosítása, a sportversenyek szervezésével a szabadidő hasznos, kultúrált eltöltésének biztosítása)

AZ EGYESÜLET TAGSÁGA

 

  1. 1. Az Egyesületbe felvételüket kérhetik azok a természetes és jogi személyek és ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei, amelyek az Egyesület Alapszabályába foglalt célkitűzéseit elfogadják, tevékenyen részt vesznek az Egyesület munkájában, valamint fizetik a tagdíjat, továbbá nem áll állami horgászjegy váltásának tilalma alatt. Az Egyesületnek nemcsak magyar állampolgárságú tagja is lehet, ám ezen tag az Egyesület ügyintéző és képviseleti szervének tagjává, csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén választható.

2.    Az egyesületi tagság formái:

a) rendes tagság,

b) tiszteletbeli tagság és

c) pártoló tagság,mint különleges jogállású tagság

2.a.)Az Egyesület rendes tagjává választható az a  természetes személy, jogi személy és ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete, aki vagy amely írásbeli belépési nyilatkozatban az Egyesület Alapszabályát és az abban foglaltakat magára nézve kötelezőnek elfogadja, valamint a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését, különösen a tagsági díj megfizetését vállalja.

Az Egyesület tagjává választást a jelölt – a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával – kérelmezheti. A nyilatkozathoz – amennyiben jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kéri felvételét – mellékelni kell az igazolását arról, hogy nevében ki járhat el képviselőként az Egyesület tagságában. Ezen kívül a belépő tagnak büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkoznia kell arról, hogy horgászati alapismeretekkel (horgászvizsga) rendelkezik, továbbá bármely hatáskörrel rendelkező szervezet által hozott horgászati, halászati jog gyakorlásától eltiltó jogerős határozat hatálya alatt nem áll.

Amennyiben a tagfelvétel akként történik, hogy a felvételt kérelmező egy másik egyesületből kíván átlépni – amennyiben a tagfelvétel kérelmezésének évét megelőző évben rendelkezett  állami horgászjeggyel és Fogási naplóval – úgy köteles a belépési nyilatkozaton  felül igazolást csatolni az előző egyesületétől arra a tényre vonatkozóan, hogy a fogási naplót átvették tőle. Ezen igazolás hiányában a tagfelvételi kérelmet el kell utasítani.

Belépő tag esetén belépési nyilatkozatot, átlépő tag esetén a belépési nyilatkozatot és igazolást az Egyesület Elnökségéhez kell benyújtani. Az Egyesület rendes tagjává választásról az Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt. A fenti feltételeknek megfelelő belépési  vagy átlépési kérelem nem utasítható el.

Tagfelvételt az Egyesület székhelyén lévő irodahelyiségen kívül, az egyesület által ezzel írásban meghatalmazott azon személyek is végezhetnek, akik vállalják, hogy  a tagfelvételt kérő személyek, illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet képviselője székhelyükön, telephelyükön, fióktelepükön ( pl. horgászbolt) megjelenhet, és rendelkeznek a SZÁK program ( Országos Állami Horgászjegy Nyilvántartás) üzemeltetéséhez szükséges informatikai eszközökkel ( számítógép), informatikai szolgáltatással ( internet kapcsolat) és ezek üzemeltetéséhez szükséges szakmai ismerettel.

Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg, és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve a 2.b. pontban meghatározott különleges jogállású tiszteletbeli tagot. A  tagok jogaikat  személyes aktivitás útján gyakorolják.

 

Az Egyesület rendes tagjainak jogai:

a) részt vehetnek az Egyesület Küldöttgyűlésén;

b) tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhatnak a Küldöttgyűlésen, továbbá panasszal és fellebbezéssel fordulhatnak a Küldöttgyűléshez;

c) bármely egyesületi tisztségre választhatnak és – az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének tagjára vonatkozó korlátozásokkal -  az Egyesület bármely tisztségére választhatók;

d) jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein;

e) igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket,így:

  • az Egyesület útján állami horgászjegyet és szövetségi betétlapot igényelhetnek
  • az állami horgászjegy birtokában területi, illetve napijegyet válthatnak, s az azon jelölt vízterületen horgászhatnak.

f) a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak.

g) az Egyesület valamely szervének törvénysértő határozata ellen - a tudomására jutástól számított harminc napos jogvesztő határidőn  belül -  pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben – a tag kérelmére – a határozat végrehajtását felfüggesztheti.  A per az illetékes Fővárosi Törvényszék hatáskörébe tartozik.

h) a tagok minimum 30%-a írásban kezdeményezheti a küldöttgyűlés összehívását, amennyiben az Egyesület munkáját nem találják szabályszerűnek.

Az Egyesület rendes tagjainak kötelességei:

a) kötelesek megtartani az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetve az Egyesület szerveinek határozatait;

b) kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását;

c) nem veszélyeztethetik az egyesület céljának megvalósítását

d) köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére, különös tekintettel a tagdíj fizetési kötelezettségre,

e) a horgászatra vonatkozó jogszabályokat, az Országos Horgászrendet, az Etikai Kódex rendelkezéseit, az egyes vízterületeken hatályos helyi horgászrendet betartani és másokkal betarttatni,

f) fogási eredménynaplót a mindenkor hatályos jogszabályok és szabályzatok rendelkezéseinek megfelelően vezetni, s azt a fogási napló leadására megállapított határidőre az Egyesület elnökségének személyesen leadni, avagy hitelt érdemlően igazolva megküldeni,

g) a természetes álló-, és folyóvizek, mesterségesen létrehozott horgásztavak és partjai tisztasága felett őrködni, valamint az esetlegesen fellépő vízszennyezéssel kapcsolatos tapasztalatokat az Egyesület, ügyintéző és képviselő szerveivel , vezető tisztségviselőivel haladéktalanul közölni.

Rendes tag felvételéről első fokon az Elnökség dönt, fellebbezéssel élni a Küldöttgyűlés felé lehetséges. A Küldöttgyűlés a tagfelvétel kérdésében másodfokon jár el.

2.b.) Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet – az Elnökség javaslata alapján – az a személy, aki az Alapszabály III. rész 2. pontjában meghatározott tevékenységek területén az Egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az Egyesület célkitűzéseit támogatja, segíti.

A tiszteletbeli tag a Küldöttgyűlésen szavazati joggal nem rendelkezik, azon csak tanácskozási joggal jogosult részt venni, egyesületi tisztségekre nem választhat és nem választható, illetve tagdíj-fizetési kötelezettség nem terheli, egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.

Tiszteletbeli tag címet az Elnökség javaslatára a Küldöttgyűlés adományozhat.

2.c.)Az egyesületnek pártoló tagja lehet az a természetes vagy jogi személy, avagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az Egyesület tevékenységét anyagi támogatás nyújtásával segíti.

A pártoló tag a Küldöttgyűlésen szavazati joggal nem rendelkezik, azon csak tanácskozási joggal jogosult részt venni természetes személy pártoló tag esetén személyesen, jogi személy, avagy jogi személyiség nélküli pártoló tag pedig képviselője útján. A pártoló tag egyesületi tisztségekre nem választhat és nem választható, illetve tagdíj-fizetési kötelezettség nem terheli, egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.

3. Az Egyesület természetes személy tagjai jogaikat kizárólag személyesen  gyakorolhatják. Az Egyesület nem természetes személy tagjai – jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek – jogaikat képviselőjük által gyakorolhatják. A képviseleti jogot igazolni kell.

4.           A tagsági viszony megszűnik:

a) a tag kilépésével;

b) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

c) tiszteletbeli tag esetén a cím visszavonásával;

d) amennyiben a tag terhére a bíróság jogerős ítéletével bűncselekmény elkövetését megállapítja,

e) a tag kizárásával,

f) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával.

Az Egyesület tagja saját elhatározásából bármikor, indokolás nélkül kiléphet a szervezetből, azonban köteles kilépési szándékáról előzetesen, írásban tájékoztatni az Egyesület elnökét. A kilépő tag az adott naptári évre befizetett éves tagdíj Egyesület általi visszafizetését nem követelheti.

Az Egyesület tagjának halála miatti tagsági viszony megszűnése esetén, az elhalálozott tag jogutódja az elhalálozott tag által befizetett tagsági és egyéb díjak Egyesület általi visszafizetését nem követelheti.

Az egyesületi tagság kizárással az Egyesület Fegyelmi Szabályzatában foglalt bizonyos fegyelmi büntetések kiszabása esetén szűnik meg, az ezt kiszabó fegyelmi határozat jogerőre emelkedése napján, a Fegyelmi Szabályzat rendelkezései szerint.

Az egyesületi tag a kizárással szemben jogorvoslattal élhet az illetékes Fővárosi Törvényszék előtt.

A tiszteletbeli tag címet az Elnökség előterjesztésére a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával visszavonhatja, amennyiben a tiszteletbeli tag a cím viselésére méltatlanná válik.

AZ EGYESÜLETI TAGDÍJ ÉS EGYÉB DÍJAK és KEDVEZMÉNYEK

1.) Az egyesületi tagdíj fizetése minden egyesületi tag részére kötelező. Ennek mértékét évente  a küldöttgyűlés állapítja meg. Kedvezményes tagdíj fizetési kötelezettség illeti az inaktív, keresőképtelen kiskorú, illetve cselekvőképes nappali tagozaton közép- vagy felsőfokú tanulmányait folytató tanuló tagokat, valamint a 70. életévüket betöltött nyugdíjas tagokat, akik a küldöttgyűlés által meghatározott éves tagdíj mértékének 50%-át fizetik meg.

2.) A Küldöttgyűlés által az egyesületi tagok részére kötelezően meghatározott közösségi munka pénzbeli megváltási díját fizeti meg az a tag, aki a kötelező közösségi munkában nem vesz részt.

3.) Az éves tagdíj egy üzleti évre vonatkozik.

4.) Az Egyesületbe belépni szándékozó nagykorú tag egyszeri vagyoni hozzájárulást köteles fizetni, amelynek megfizetése alól az Egyesület elnöksége – méltányosságból -  felmentést adhat.

5.) Az inaktív nyugdíjasok és a kiskeresetű tagok részére – kérelmük estén – az Egyesület elnöksége  tagdíj-, vagy egyéb díjfizetési kedvezményt biztosíthat, támogatást nyújthat a Küldöttgyűlés által meghatározott mértékig.

6.) A házastársi területi jegyet igénylő tagok a belépéskor fizetendő egyszeri vagyoni hozzájárulás 50%-ának megfelelő mértékű díjat kötelesek megfizetni.

7.) A mozgássérült tagok, a 70. életévüket betöltött tagok, keresőképtelen kiskorú tagok, illetve cselekvőképes nappali tagozaton közép-, vagy felsőfokú tanulmányait folytató tanuló tagok a tagfelvételkor egyszeri vagyoni hozzájárulást nem fizetnek.

V.

AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI

Az Egyesület testületi szervei:

a) Küldöttgyűlés,

b) Elnökség,

c) Felügyelő Bizottság

d) Területi csoportok,

e) Munkabizottságok

Az Egyesület tisztségviselői

a) elnök,

b) Elnökség  tagjai (Elnök, Alelnök, Titkár, Gazdasági Felelős, Sportszakosztály vezető)

c) Felügyelő Bizottság tagjai

d) Fegyelmi Bizottság tagjai

Az Egyesület tisztségviselői: az Elnökség tagjai, a Felügyelő Bizottság tagjai és a Fegyelmi Bizottság tagjai. A tisztségviselőket a Küldöttgyűlés választja 5 évre.

Az Egyesület tisztségviselőinek jelölése nyíltan, az arról való szavazás szintén nyílt szavazással történik a 2. pontban foglaltak szerint. (Személyi kérdésekben a szavazás nyílt szavazással történik 3 tagú szavazóbizottság közreműködésével. A szavazóbizottsági tagok személyéről a közgyűlés jelenlévő tagjai egyszerű szótöbbséggel döntenek az adott közgyűlésen a szavazás megkezdése előtt.) Az adott tisztségre azt a személyt kell megválasztani, aki a szavazatok egyszerű többségét megszerzi.

Az Egyesület tisztségviselőinek megbízatása a megválasztás napjától számított  5 évre szól. A mandátum lejárta után a tisztségviselők e tisztségre (korlátozás nélkül) újra megválaszthatók.

Az Egyesület tisztségviselőivé olyan személyek választhatók, akik megfelelnek az 1959. évi IV. – a Polgári Törvénykönyvről – szóló törvény 62.§ (5) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek, és erről a megválasztásuk után, a tisztség elfogadására vonatkozó nyilatkozatukban büntetőjogi felelősségük tudatában nyilatkozatot tesznek.

A közhasznú szervezet megszűntét követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy  az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását  nem egyenlítette ki, amellyel szemben az állami adó-és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, amellyel szemben az állami adó-és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, amelynek adószámát az állami  adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

A tisztségviselők megbízatása megszűnik:

a.)a tagsági viszony megszűnésével;

b)  lemondással;

c)   visszahívással;

d)  a tisztségviselő halálával.

A tisztségviselő visszahívása akkor indokolt, ha az Alapszabállyal ellentétes magatartást tanúsít akár tevékenységével, akár mulasztásával összefüggésben, vagy ha tevékenységével illetőleg mulasztásával az Egyesületet hátrányos helyzetbe juttatja.

A visszahívásról szóló határozattal szemben a visszahívott tisztségviselő a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül jogorvoslattal élhet a Fővárosi Törvényszéken.

A Küldöttgyűlés

 

A Küldöttgyűlés a  területi csoportokban megválasztott tagok összessége, az Egyesület legfelsőbb szerve, amely az egyesületi tagság összességét képviseli, az Egyesületet érintő valamennyi kérdésben. A Küldöttgyűlésen a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok  a képviselőjük útján vesznek részt.

A küldötteket a küldöttgyűlés előtt legalább harminc (30) nappal, területi csoportonként kell megválasztani akként, hogy minden ötven (50) tagra 1-1 fő küldött jusson. Jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tag esetén a tagot ezen szervezetek képviseletére jelölt személy képviseli a küldöttgyűlésen. A küldöttgyűlésen a küldött a tagokat illető jogokat kizárólag személyesen gyakorolhatja. A megválasztott küldöttek megbízása az esetlegesen tartandó rendkívüli küldöttgyűlésre is kiterjed.

A Küldöttgyűlés rendes és rendkívüli lehet.

-        Rendes Küldöttgyűlést az Egyesület évente egyszer tart. Ezen meg kell tárgyalni az éves pénzügyi tervet, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számviteli törvény szerint elkészített beszámolót.

-        Rendkívüli Küldöttgyűlést kell összehívni a szavazásra jogosult tagok legalább egyharmada által aláírt kérelemre, melyben megjelölik az összehívás okát és célját.

-        A Küldöttgyűlést össze kell hívni, ha azt a Fővárosi Törvényszék elrendeli.

-        A Küldöttgyűlést az Elnökség szükség esetén bármikor összehívhatja, a Felügyelő  Bizottság indítványára pedig köteles összehívni.

A Küldöttgyűlés összehívása kötelező:

-        ha az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,

-        ha az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy

-        az Egyesület céljainak elérése veszélybe került. Ezekben az esetekben az összehívott küldöttgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni, vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.

A Küldöttgyűlés összehívásáról az Egyesület Elnöksége gondoskodik a tagoknak a napirendi pontok írásban történő közlésével. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tizenöt (15) nappal az ülés időpontját megelőzően írásban  értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. A tagoknak az éves rendes küldöttgyűlést megelőzően lehetőséget kell biztosítani, hogy az éves rendes küldöttgyűlés napirendi pontjaira javaslatot tehessenek, melyre legalább 5 (öt) napot kell biztosítani.   A Küldöttgyűlés ülései nyilvánosak,ám  a tagok szótöbbséggel hozott határozattal a nyilvánosságot kizárhatják, ha azt valamely tag jogos magánérdeke, avagy a közérdek ezt indokolja.

 

A Küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagoknak több mint a fele jelen van. Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Küldöttgyűlés a megjelent tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, a megismételt közgyűlést az eredeti – határozatképtelenség miatt elmaradt – közgyűlés időpontját követő 30 percen túli időpontra ismételten össze kell hívni, amely időpont az eredeti közgyűlés meghívójában is megjelölhető.

A határozatképtelen Küldöttgyűlés az eddig megjelölt feltételek esetén is csak akkor válik határozatképessé, ha erre a tagok figyelmét a meghívóban előre felhívják.

A Küldöttgyűlésen az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök elnököl.

A Küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a Küldöttgyűlés elnöke és a Küldöttgyűlésen az elnök által jegyzőkönyv hitelesítőnek felkért két tag hitelesít.

A Küldöttgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén ismételt szavazást kell tartani, melyet mindaddig kell folytatni, ameddig szavazategyenlőség meg nem szűnik. Személyi kérdésekben is a szavazás nyílt szavazással történik 3 tagú szavazóbizottság közreműködésével. A szavazóbizottsági tagok személyéről a közgyűlés jelenlévő tagjai egyszerű szótöbbséggel döntenek az adott közgyűlésen a szavazás megkezdése előtt.

Az Alapszabály elfogadásához, módosításához és kiegészítéséhez, az Egyesület szerveinek megválasztásához, tisztségviselők visszahívásához, az Egyesületnek más civil szervezettel való egyesüléséhez, abból való kiválásához, az Egyesület feloszlásához, jogutód nélkül történő megszüntetéséhez a szavazásra jogosult tagok több mint kétharmadának a szavazata szükséges.

A Küldöttgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

-      kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

-      bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

Nem vehet részt a Küldöttgyűlés határozathozatalában az a személy, aki (amely) vagy akinek hozzátartozója tagsági viszonya létesítésére, annak tartalmára, megszüntetésére a határozat vonatkozik.

 

A Küldöttgyűlés üléseiről minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye). A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az Egyesület Elnöke látja el.

A Küldöttgyűlés döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban – igazolható módon – közli az érintettekkel, valamint a 1238 Budapest, Grassalkovich út. 154. szám.alatti székhelyének hirdetőjén kifüggeszti, továbbá az Egyesület honlapján közzéteszi.

 

Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba – az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet.

 

Az Egyesület a 1238 Budapest, Grassalkovich út 154.  szám alatti székhelyének épületében (Soroksári Közösségi Ház)levő irodahelyiségben, továbbá az Egyesület honlapján nyilvánosságra hozza az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, működés módját, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolót. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

Az Egyesület  gazdálkodására vonatkozó éves költségvetést és az előző évi költségvetés végrehajtását – a Felügyelő Bizottság éves jelentése alapján – az Egyesület Küldöttgyűlése fogadja el minden év február hó végéig. Az Egyesület éves gazdálkodására vonatkozó költségvetéséről, valamint az előző évi költségvetés végrehajtásáról szóló éves beszámolóról az Egyesület Küldöttgyűlése küldöttgyűlési határozattal dönt.

Az Egyesület Küldöttgyűlése az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg köteles

közhasznúsági jelentést elfogadni. Az Egyesület éves beszámolójának jóváhagyása az

Egyesület a közhasznúsági jelentésének  elfogadásával  egyidejűleg, tárgyévet követő

év 150. napjáig, a Küldöttgyűlés egyhangú döntése alapján történik.

Az Egyesület Küldöttgyűlése által elfogadott éves költségvetést, éves beszámolót, továbbá  közhasznúsági jelentést az Egyesület nyilvánosságra hozza akként, hogy  a 1238 Budapest, Grassalkovich út. 154. szám alatt lévő székhelyének ( Soroksári Közösségi Ház)irodahelyiségében bárki megtekintheti, továbbá az Egyesület honlapján megjelenteti.

Az Egyesület Küldöttgyűlése  a mérleg fordulónapot követő ötödik hónap utolsó

napjáig letétbe helyezi a Küldöttgyűlés által határozattal elfogadott éves költségvetést,

beszámolót,  továbbá közhasznúsági jelentést az Országos Bírósági Hivatalnál.

A Küldöttgyűlés kizárólagos hatásköre:

a) megválasztja az Egyesület vezető testületeit: az Elnökséget, valamint tisztségviselőit: az Elnököt, az elnökségi tagokat, a Felügyelő Bizottság tagjait; a Fegyelmi Bizottság tagjait

b) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,

c) az Egyesület tisztségviselői, fegyelmi bizottsági tagjai részére  díjazás megállapítása, az Egyesület alkalmazottainak a jogszabályi előírások szerinti bérmegállapítása,

d) a tisztségviselők, fegyelmi bizottsági tagok visszahívása;

e) vezető tisztségviselők feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll,

f) olyan szerződések megkötése, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, felügyelő bizottsági tagjával, vagy ezek hozzátartozójával köt,

g) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények  érvényesítéséről szóló döntés meghozatala,

h) határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja az Egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni;

i) jóváhagyja, illetőleg módosítja az alapszabályt, illetve az Egyesület egyéb szabályzatait;

j) meghatározza az éves költségvetést, értékeli az Egyesület éves gazdálkodását a Felügyelő Bizottság éves jelentése alapján, elfogadja az előző évi költségvetés végrehajtását és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti beszámolót;

k) elfogadja az ügyintéző szervek éves beszámolóját. Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az Egyesület éves beszámolójának jóváhagyása a közhasznúsági jelentés elfogadásával egyidejűleg, tárgyévet követő év 150. napjáig a Küldöttgyűlés több mint 50%-os többséggel bíró döntése alapján történik; ezzel egyidejűleg gondoskodik az éves költségvetés, az éves beszámoló és közhasznúsági jelentés Országos Bírósági Hivatalnál történő letétbehelyezéséről, az Egyesület székhelyén történő elhelyezésről, valamint az Egyesület honlapján történő közzétételéről.

l) dönt a tagfelvételi kérelmekről másodfokon;

m) meghatározza a következő naptári évre esedékes tagdíjak mértékét;belépéskor fizetendő vagyoni hozzájárulás éves mértékét,

n) tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat;

  • o) az Elnökség javaslata alapján dönt a tiszteletbeli tagságra , pártoló tagságra jelölt személyek megválasztása ügyében;

p) az Egyesület más civil szervezettel való egyesülésének, szétválásának, valamint az Egyesület feloszlásának kimondása,

q) a végelszámoló kijelölése

r)az Egyesület gazdasági egységeinek létrehozása,szervezeti és működési szabályzatuk elfogadása, az utalványozási jogkör megállapítása,

s)az Egyesület éves költségvetésén belül, az egyes költségvetési rovatok közötti átcsoportosítás,

t) Döntés ingatlan adásvételről, vagy az Egyesület tulajdonát képező ingatlan elidegenítésről,

u) az ötévente esedékes tisztújító küldöttgyűlésre a választást előkészítő ad-hoc bizottság létrehozása,

v) szakbizottságok létrehozása,

w) a Ráckevei Duna-ági Szövetségbe az Egyesület érdekeit képviselő küldöttek megválasztása,

x) első fokú fegyelmi szervként jár el az elnökség tagjai, a területi csoportvezetők, a felügyelő bizottság és a fegyelmi bizottság tagjai fegyelmi ügyeiben

3.                                                Az Elnökség

Az éves rendes közgyűlések között az Egyesület ügyintéző, valamint képviseleti szerve az 5 tagú Elnökség, amely az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat látja el. Az Elnökség tagjai az Elnök, az Alelnök, a Titkár, a Gazdasági Felelős, a Sportszakosztály Vezető Az elnökségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg.

Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa, bejegyzett élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

-      kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

-      bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább félévenként tartja. Az Elnökség üléseit az Elnök hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább három nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az elnökségi ülés határozatképes, legalább 3 szavazásra jogosult elnökségi tag jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Az Elnökség üléseire meg kell hívni a Felügyelő Bizottság elnökét és a területi csoportok képviselőit.

Határozatképtelenség esetén – legkésőbb 7 napon belül – az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések határozatképességére az általános szabályok irányadók.

Az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

Az Elnökség feladatai:

a)ellátja az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat, szervezi az Egyesület folyamatos működését;

b)az Egyesületet érintő ügyekben, fontos kérdésekben előterjesztést fogalmaz meg a Küldöttgyűlés számára, kidolgozza, és a Küldöttgyűlés elé terjeszti az Egyesület éves költségvetését és számviteli zárást; az Alapszabály-módosítás előkészítése,

c) javaslat kidolgozása az egyesületi tagdíj és egyéb jogcímen fizetendő vagyoni hozzájárulás mértékére,

d)javaslat kidolgozása a tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok díjazására, az egyesület alkalmazottainak  - jogszabályi előírás szerinti – bérmegállapítására,

e) gazdálkodás a küldöttgyűlés által elfogadott éves költségvetés kereti között átcsoportosítási javaslat kidolgozása az éves költségvetés költségvetési rovatai között,

f) az Egyesület más civil szervezettel való egyesülésének, szétválásának, megszűnésének előkészítése, jogutód nélküli megszűnés esetén ( végelszámolás) az egyesületi vagyonmérleg-tervezet, egyesületi vagyonleltár-tervezet előkészítése

g)az Egyesület irányítása alatt álló szervezeti egységek  munkatervének meghatározása,

h)az Egyesület szervezeti egységei részére a szervezeti és működési szabályzatok előkészítése,

i) az utalványozási jogkör megállapítására vonatkozó javaslat elkészítése,

j) gondoskodik a Küldöttgyűlés összehívásáról;

k) ellenőrzi a Küldöttgyűlés határozatainak végrehajtását;

l) tagfelvételi kérdésekben dönt első fokon (kivéve: tiszteletbeli tagság cím adományozása)

m) befogadja a tag írásbeli bejelentését annak kilépési szándéka esetén;

n)javaslatot dolgoz ki a tiszteletbeli tagságra jelölt személy megválasztására,

  • o)az Egyesület által kötött szerződésekről köteles tájékoztatni a Küldöttgyűlést,

p)üléseiről jegyzőkönyvet készít, érdemi véleményeket, javaslatokat írásban rögzíti, a tagokra is kötelező döntést határozatba foglalja.

q)jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek(szerződések) és illető jogok vállalásáról 500.000.- Ft értékhatárig – a küldöttgyűlés illetve a tagok felé beszámolási és tájékoztatási kötelezettség mellett – dönteni,

r)a rendes és a rendkívüli küldöttgyűlések előkészítése, valamint az öt évente tartandó tisztújító küldöttgyűlések előkészítése,

s)javaslat kidolgozása szakbizottságok létrehozására, valamint  a Ráckevei Duna-ági Szövetségbe a tagságot képviselő küldöttek személyére javaslat kidolgozása, továbbá a megüresedett tisztségviselői helyek betöltésére személyi javaslat kidolgozása,

t) irányítása alá tartozó szervezeti egységek, tisztségviselők beszámolóinak, munkájának értékelése,

u)meghatározza az Egyesület tiszteletbeli és pártoló tagjainak számát,

v) dönt a területi csoportok létrehozásáról, irányítja azok tevékenységét,

w) megállapítja az egyesületi horgásztanyák rendjét,

x) hatályon kívül helyezi az Egyesület alapszabályába, vagy jogszabályba ütköző egyesületi határozatokat.

Elnökség üléseiről minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye). A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az Egyesület Elnöke látja el.

Elnökség döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban – igazolható módon – közli az érintettekkel, valamint a 1238 Budapest, Grassalkovich út. 154. szám alatt lévő székhelyének ( Soroksári Közösségi Ház) hirdetőjén kifüggeszti, továbbá az Egyesület honlapján megjelenteti.

Az Elnökség a két küldöttgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Küldöttgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Küldöttgyűlés hagyja jóvá. Az Elnökség döntéseiről két közgyűlés között tájékoztatja az Egyesület tagjait.

Az elnökség tagjai:

Elnök:                                    Keresztény Miklós

lakóhely: 1238 Budapest, Grassalkovich út 279. szám

2. elnökségi tag(alelnök):    Geiger István

lakóhely: 1238 Budapest, Táncsics M. u. 62. szám

3. elnökségi tag(titkár):        Szabó Endre

lakóhely:1239 Budapest, Kör u. 14. szám

4. elnökségi tag ( gazdasági felelős) Zelei Józsefné

lakóhely:1238 Budapest, Táncsics M. u. 60/1.

5. elnökségi tag: (sportszakosztály vezető) Zelei József

Lakóhely: 1238 Budapest, Táncsics M.u.60/1.

 

 

A Felügyelő Bizottság

Az Egyesület a gazdálkodásának és a vagyonkezelésnek az ellenőrzésére felügyelő szervet választ, melynek tagjait nyílt szavazással a Küldöttgyűlés választja 5 évi időtartamra. Az adott tisztségre azt a személyt kell megválasztani, aki a szavazatok egyszerű többségét megszerzi. Az Egyesület felügyelő szerve az Felügyelő Bizottság, amely 3 főből áll, és amely tagjai sorából választja elnökét. A Felügyelő Bizottság tagjai indokolt esetben visszahívhatóak. A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, amely nem lehet ellentétes az Alapszabállyal.

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja az a személy, aki

a)  a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

b) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a civil szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve

c) az  a)-b) pontban meghatározott személyek Ptk. 685.§. b.) pont szerinti hozzátartozója.

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig-,

  • amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
  • amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
  • amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletzárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
  • amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

A Felügyelő Bizottság tagjai tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben részesülhetnek. A Felügyelő Bizottság tagjai megbízásukat az alapszabályhoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják.

A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, működésére az Elnökség működésének szabályait kell alkalmazni.

A Felügyelő Bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosult az Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, melynek során a vezető tisztségviselőtől jelentést, az Egyesület Küldöttgyűlésétől és munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vesz.

A felügyelő szerv köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé, valamint abban az esetben is, amennyiben a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni, mely határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult.

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

A Felügyelő Bizottság ülései nyilvánosak, üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. A Felügyelő Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet a Felügyelő Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.

A Felügyelő Bizottság éves jelentést készít a Küldöttgyűlés részére.

2. A Felügyelő Bizottság tagjai:

Elnök:             Seres Béla

lakóhely:1239 Budapest, Szőlődomb u. 26.szám

További tagjai: Barsán József

lakóhely: 1238 Budapest, Táncsics Mihály u. 52. szám.

Körei Ferenc

lakóhely: 1201 Budapest, Klapka u. 2.szám

 

Fegyelmi Bizottság

1. Az Egyesület fegyelmi szerve a Fegyelmi Bizottság, amely három főből áll. Tagjait a Küldöttgyűlés választja saját soraiból 5 évi időtartamra. A Fegyelmi Bizottság tagjai indokolt esetben visszahívhatóak. A Fegyelmi Bizottság az Egyesület évi rendes közgyűléseit megelőző 30 napon belül, valamint szükség szerint tartja üléseit. A feladatainak végrehajtásáról és eredményéről a Közgyűlésnek tesz jelentést. A Felügyelő Bizottságot az Elnök hívja össze, a napirendi pontok megjelölésével. A tagoknak a meghívást az ülés előtt legalább 8 nappal postán, telefaxon, elektronikus levél útján, sürgős esetben telefonon megküldi.  A Fegyelmi Bizottság ülésein  a tagokon kívül tárgyalási joggal részt vesznek a szakértők és mindazok, akiknek a jelenléte a napirendihez szükséges. A Fegyelmi Bizottság üléseit két tag az ok és a cél egyidejű megjelölésével összehívhatja, ha az Elnök ezt nem teszi meg, illetve kötelezettségét elmulasztja. A Fegyelmi Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. A Fegyelmi Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel és nyílt szavazással hozza. A Fegyelmi Bizottság akkor határozatképes, ha a bizottság tagjai közül legalább ketten jelen vannak az ülésen. Ha a bizottság ülésén két tag van jelen, akkor egyhangú határozatot kell hozni. Amennyiben bármely tag kéri, úgy határozathozatal előtt az Elnök titkos szavazást rendelhet el.

A Fegyelmi Bizottság a munkáját a jogszabályoknak, az Egyesület Alapszabályának, a Szervezeti és Működési Szabályzatnak és a Fegyelmi Szabályzatnak megfelelően végzi.

2. A Fegyelmi Bizottság tagjai tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben részesülhetnek. A Fegyelmi Bizottság tagjai megbízatásukat az Alapszabályhoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják.

3. A Fegyelmi Bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg. A Fegyelmi Bizottság elnökét és tagjait  maguk közül választják meg.

A Fegyelmi Bizottság:

  • az Egyesület tagjának egyesületi tevékenységével összefüggő magatartás vagy mulasztás miatt indult bármely ügyet megvizsgálhatja,
  • kivizsgálja és megtárgyalja az egyesület tagjaira vonatkozó fegyelmi indítványokat, első fokon lefolytatja a fegyelmi eljárást,
  • a határozatai ellen beérkezett fellebbezéseket, a fellebbezési határidő letelte után 15 napon belül megküldi az Elnöknek, hogy az a következő Közgyűlésen napirendre tűzze,
  • felszólítja az Elnököt határozatainak végrehajtására, amennyiben nem érkezik be fellebbezés határozatai ellen,
  • az Elnököt, az Elnökséget és a Küldöttgyűlést felhívhatja, hogy a jogszabályoknak, a Fegyelmi Szabályzatnak vagy az Alapszabálynak megfelelően járjanak el,
  • összehívja a Küldöttgyűlést, ha az Elnök, vagy az Elnökség nem tesz eleget ezirányú kötelezettségének,
  • tevékenységéről a Küldöttgyűlésnek évente beszámol,
  • az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet,
  • az Egyesület tisztségviselőitől, tagjaitól és alkalmazottaitól az Egyesület tevékenységéről, az általa vizsgált ügyről felvilágosítást kérhet, a felvilágosítás megadása nem tagadható meg,
  • javaslatot tehet a Fegyelmi Szabályzat elfogadására, módosítására,
  • a Fegyelmi Bizottság tagjai a Küldöttgyűlés ülésein teljes tagsági joggal, az Elnökség ülésén tanácskozási joggal vehetnek részt.

A Fegyelmi Bizottság ülései nyilvánosak, üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza. A Fegyelmi Bizottság,  az Elnök, illetve az által vizsgált ügyben érintett személy vagy személyek kérelmére zárt ülést rendelhet el. A kérelmet minden esetben a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát, valamint az egyes eljárási cselekményeket. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya, ha lehetséges személye megállapítható legyen. A Fegyelmi Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát és különvéleményét. A jegyzőkönyvet a Fegyelmi Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.

A Fegyelmi Bizottság határozatairól nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a Fegyelmi Bizottság döntéseinek tartalmát, időpontját és hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát, s amennyiben lehetséges a döntést hozók személyének kilétét.

A Fegyelmi Bizottság döntését tartalmazó határozatot a határozathozatal időpontjától

számított tizenöt ( 15 ) napon belül írásba foglalja és annyi példányban készíti el, a

fegyelmi eljárásban résztvevő valamennyi érdekelt fél kapjon belőle. Az írásba foglalt

fegyelmi határozatot a Fegyelmi Bizottság Elnöke írja alá, és kézbesítés útján közli a

fegyelmi eljárás alá vonttal, és – ha a fegyelmi eljárás alá vont személy jogi képviselővel

jár el – a jogi képviselővel is, továbbá a fegyelmi eljárásban résztvevő valamennyi

érdekelttel. A Fegyelmi Bizottság összetételének, működésének, eljárási rendjének

részletes szabályait az Egyesület Fegyelmi Szabályzata tartalmazza.

A Fegyelmi Bizottság tagjai nem lehetnek az Elnökkel, az Elnökség tagjaival, és a Felügyelő Bizottság tagjaival hozzátartozói és egyéb érdekeltségi viszonyban.

Fegyelmi Bizottság tagjai:

Elnök:   Langó János

Lakóhely: 2335 Taksony, Wesselényi u. 28.szám

.

További tagjai: Kaltenczker János

Lakóhely: 1239 Budapest, Vadevezős u. 8.szám.

Várszegi Péter

Lakóhely: 1209 Budapest, Templom u. 146.szám

 

A Területi csoportok

A Területi csoportok  az Egyesületen belüli szervezeti egységek,  amelyek feladata az Egyesület céljainak megfelelő feladatok kisebb közösségekben történő megvalósítása.

A Területi csoportok nem jogi személyek.

A Területi csoportok tagjaik közül képviselőt – területi csoportvezetőt – választanak, aki egyben az Egyesület elnöksége felé a közvetítő, összekötő személy is.

A Területi csoportok vezetői munkájukról évente az Egyesület Elnöksége felé beszámol.

A Területi csoportok vezetői a területi csoportokban végzett adminisztratív, nyilvántartási feladatok ellátása fejében külön megállapodás szerinti díjazásban részesül.

A Munkabizottságok

Az Egyesület Elnöksége tagjai közül kijelölt személy vezetésével– szakértők bevonásával – eseti vagy állandó munkabizottságot hozhat létre bármely, az egyesülettel kapcsolatos szakfeladat ellátására javaslat vagy vélemény kidolgozása céljából.

Az Elnök jogai és kötelességei:

  • felel az Egyesület törvényes működéséért. Felelős az Alapszabály, Ügyrend, Fegyelmi Szabályzat és más belső hatályos szabályzatok, továbbá a Küldöttgyűlés és az Elnökség határozatai szerinti működéséért.
  • összehívja és levezeti a Küldöttgyűlést, az Elnökség üléseit, koordinálja az Elnökség tagjainak munkáját,
  • gondoskodik arról, hogy az elnökségi tagok intézkedései a Küldöttgyűlés és az Elnökség határozataival összhangban legyenek.
  • a Küldöttgyűlés által adott felhatalmazás alapján, annak keretei között szerződéseket köthet, és meghatalmazásokat adhat az Egyesület nevében. Gondoskodik a szerződéses jogviszonyból fakadó jogok érvényesítéséről, kötelezettségek teljesítéséről.
  • az Alelnökkel vagy a Titkárral együtt gyakorolja a részére biztosított utalványozási jogot.
  • elnököl a küldöttgyűléseken és az elnökség ülésein.
  • gondoskodik arról, hogy az Elnökség, a Felügyelő Bizottság és a Fegyelmi Bizottság a Küldöttgyűlés előtt beszámoljon éves munkájáról.
  • gondoskodik a Küldöttgyűlés, az Elnökség által hozott határozatok végrehajtásáról.
  • gyakorolja a részére biztosított fegyelmi jogot a Fegyelmi Szabályzat rendelkezései szerint.
  • ellenőrzi és koordinálja az együttműködést a más civil szervezetekkel, gazdálkodó szervezetekkel, civil szervezetek szövetségével.
  • intézkedik minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés vagy más szerv, illetőleg tisztségviselő hatáskörébe.
  • gyakorolja a munkáltatói jogokat az egyesület alkalmazottai felett.
  • rendezvények szervezése,
  • képviseli az Egyesületet harmadik személyekkel szemben, a bíróságok és más hatóságok előtt,
  • az Alelnökkel vagy a Titkárral együttesen jogosult a bankszámla feletti rendelkezés gyakorlására
  • elkészíti a Egyesület gazdálkodásáról az éves beszámolót és gondoskodik Közgyűlés határozatával elfogadott éves beszámolónak és mellékleteinek Országos Bírósági Hivatalnál történő letétbe helyezéséről a mérleg fordulónapot követő ötödik hónap utolsó napjáig
  • az Elnök fegyelmi felelősséggel a Küldöttgyűlésnek tartozik
  • az Elnököt a munkájában az Alelnök és a Titkár segíti, illetve akadályoztatása esetén helyettesíti
  • az Elnök részére tiszteletdíj és költségtérítés állapítható meg, melynek mértékéről a Küldöttgyűlés dönt.

 

Az Egyesület Elnöke: Keresztény Miklós

lakóhely: 1238 Budapest, Grassalkovich u. 279.szám

 

Az Alelnök jogai és kötelességei:

Az Egyesület Alelnöke segíti az Elnököt tevékenysége ellátásában, az alábbiak szerint:

  • Az Elnök akadályoztatása esetén teljes hatáskörben helyettesíti az Elnököt
  • az Elnökkel együttesen gyakorolja a bankszámla feletti rendelkezés jogát.
  • tagfelvételi kérelmek nyilvántartása, Küldöttgyűlés elé terjesztése az Elnökség javaslatainak ismertetésével,
  • a Küldöttgyűlések és az elnökségi ülések írásos anyagainak előkészítése
  • a hagyományos klubélet szervezése
  • esetenként vagy tartósan a hatáskörébe utalt egyéb feladatok ellátása
  • az Egyesület ügyvitelének vezetése, levelezés és adatszolgáltatás,
  • a tagnyilvántartás vezetése,
  • az Egyesület esetleges munkavállalói részére a munkaszerződések előkészítése, nyilvántartása, az Egyesület harmadik személyekkel kötött szerződéseinek, egyéb megállapodásainak előkészítése, elkészítése, azokról nyilvántartás vezetése.
  • esetenként avagy tartósan a hatáskörébe utalt egyéb feladatok ellátása

Az Egyesület Alelnöke: Geiger István

lakóhely: 1238 Budapest, Táncsics Mihály u. 62.szám

A Titkár jogai és kötelességei

  • akadályoztatás esetén az Elnök helyettesítése.
  • az Egyesület ügyvitelének vezetése, levelezés és adatszolgáltatás
  • a Küldöttgyűlések és az elnökségi ülések írásos anyagainak előkészítése és a jegyzőkönyv vezetése.
  • a tagnyilvántartás vezetése.
  • a tagfelvételi kérelmek nyilvántartása, közgyűlés elé terjesztése az Elnökség javaslatának ismeretével.
  • az Egyesület munkavállalói részére a munkaszerződések, elkészítése, nyilvántartása, az Egyesület harmadik személyekkel kötött szerződéseinek, egyéb  megállapodásainak előkészítése, elkészítése, vagy elkészítetése,  és azokról nyilvántartás vezetése.

esetenként, vagy tartósan a hatáskörébe utalt egyéb feladatok ellátása.

  • az Elnökkel együttesen gyakorolja az utalványozási jogot,
  • az Elnökkel együttesen gyakorolja a bankszámla feletti rendelkezési jogot
  • ellátja az Egyesület keretein belül  működő munkaszervezetek irányítását, valamint az ezzel kapcsolatos adminisztratív feladatokat,
  • szervezi az Egyesület rendezvényeit, segíti az Egyesület Elnökét és Alelnökét feladatai ellátásában,
  • elvégzi az Egyesület Elnöke és Alelnöke által írásban reá ruházott feladatokat,
  • elvégzi az Egyesület irattározási teendőit, melynek szabályszerűségéért felelősséggel tartozik.

Az Egyesület Titkára: Szabó Endre

lakóhely: 1239 Budapest, Kör u. 14. szám

A Gazdasági Felelős jogai és kötelességei

  • intézi az Egyesület gazdasági ügyeit, kezeli a pénztárt, és felelős a pénzügyi jogszabályok és szabályzatok előírásainak megtartásáért.
  • ellátja az utalványozással és a ki- és befizetéssel, kapcsolatos teendőket, szabálytalanság esetén a kifizetést megtagadja,
  • beszedi az éves tagdíjat, a tagdíjfizetésről nyilvántartást vezet, három napi elmaradás esetén fizetési felszólítást ad ki, ennek eredménytelenségéről értesíti az Egyesület elnökét.
  • elkészíti az elnökségi beszámolónak a vagyonkezelésről szóló                         részét.
  • ellenőrzi és irányítja az Egyesület által esetlegesen alkalmazott pénzügyi, illetve könyvelői feladatokat ellátó személyt.
  • ellátja a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat,
  • az Elnökkel együttesen gyakorolja az utalványozási jogot,
  • kezeli a tagoktól és harmadik személyektől befolyt pénzeszközt,
  • ellenőrzi az Egyesület kiadásairól szóló számlákat,vezeti a

pénztárkönyvet, az üzleti könyveket,gondoskodik azok üzleti

év végével történő lezárásáról.

  • az Egyesület pénzeszközeinek felhasználására éves

költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az

előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót a Küldöttgyűlés elé

terjeszti jóváhagyás végett.

  • elkészíti a Egyesület gazdálkodásáról az éves beszámolót és gondoskodik Küldöttgyűlés határozatával elfogadott éves beszámolónak és mellékleteinek Országos Bírósági Hivatalnál történő letétbe helyezéséről a mérleg fordulónapot követő ötödik hónap utolsó napjáig

Az Egyesület Gazdasági Felelőse:

Zelei Józsefné

lakóhely: 1238 Budapest, Táncsics M. u. 60/1.

A Versenysport Szakbizottság vezetője jogai és kötelességei

  • megállapítja a halfogó versenyek és egyéb versenyek, valamint más rendezvények időpontját, a verseny helyét, feltételeit, díjait. Kijelöli a rendezőket és a verseny elbírálását végző sportszakembereket ( versenybírók).
  • gondoskodik a sporthorgász versenyek, halfogó versenyek – mint sportrendezvények -    lebonyolításának biztonságáról,
  • a Ráckevei Duna-ági Szövetség halfogó versenyeire, egyéb rendezvényeire kijelöli az Egyesület versenycsapatát és annak vezetőjét,
  • a megállapított költségvetés keretein belül gazdálkodik a versenyszakosztály részére rendelkezésre álló anyagi eszközökkel, szigorú elszámolási kötelezettség mellett,
  • munkájáról évente kétszer beszámol az Elnökségnek, és egyszer a Küldöttgyűlésnek.

Versenysport Szakbizottság vezetője:

Zelei József

Lakóhely: 1238 Budapest, Táncsics M. u. 60/1.

VI.

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK

 

Az Egyesület legfőbb szervének elnöke vagy tagja nem lehet az a személy, aki

a)  a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

b) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a civil szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve

c) az  a)-b) pontban meghatározott személyek Ptk. 685.§. b.) pont szerinti hozzátartozója.

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig-,

  • amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
  • amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
  • amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletzárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
  • amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

Egyesület vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója (Ptk.685.§.b.pont) ugyanannál a szervezetnél a felügyelő bizottság tagjává nem választható meg.

VII.

AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE

 

Az Egyesület képviseletére  önállóan az Elnök jogosult.

Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezési jogot az Elnök az Alelnökkel vagy a Titkárral együttesen  gyakorolja.

VIII.

AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

 

 

  1. Az Egyesület vagyona ingó és  ingatlan vagyonból áll.
  2. Az Egyesület ingó vagyona az alábbiakból képződik:
  • az Egyesület rendes tagjai által fizetett tagsági díj,
  • egyesületi tagok önkéntes hozzájárulása,
  • az egyesületi tagok belépéskor fizetendő egyszeri vagyoni hozzájárulása
  • kapott adomány, állami- és önkormányzati támogatás,

kulturális rendezvények részvételi díja, belépési díja származó bevételek

  • kizárólag a cél szerinti tevékenységet szolgáló ingó- és ingatlan vagyon értékesítése
  • pályázati pénzek
  • magán- és jogi személyiséggel rendelkező és jogi személyiséggel nem rendelkező

szervezetek, szövetségek anyagi támogatásából, felajánlásaiból képződik.

 

3. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében támogatókat, szponzorokat keres. A kapott támogatást, adományt az elérni kívánt cél támogatására, elősegítésére fordítja. A cél elérését követően esetlegesen jelentkező pozitív előjelű maradvány összegét a elérni kívánt és elért célhoz hasonló célok támogatására fordítja. Az Egyesület jótékonysági rendezvényeket tart, melyek bevételeit a rendezvény céljában meghatározott jótékony célokra fordítja.

4. Az Egyesület vagyona oszthatatlan. Az Egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. A tagot az egyesületi tagságának bármilyen módon történő megszűnése esetén az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.

Az Egyesület az alapcél szerinti (ezen belül a közhasznú) tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten kell nyilvántartani.

Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban foglalt közhasznú tevékenységre fordítja.

Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni.

5.  Az üzleti év azonos a naptári évvel. Az üzleti év az év közben alakuló, illetve megszűnő szervezetek esetén  a megalakulás, illetve a megszűnés évében tér el a naptári évtől. A mérleg fordulónapja – a megszűnést kivéve – december 31.

6.  A beszámoló formáját az Egyesület által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel ( az alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység összes bevételének)nagysága, valamint a könyvvezetés határozza meg.

7. Az Egyesület beszámolója tartalmazza: a mérleget, az eredménykimutatást, a kiegészítő mellékletet. Az Egyesület köteles beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni, amelyben be kell mutatni a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként. Támogatási program alatt a központi, az önkormányzati, illetve nemzetközi forrásból, avagy más gazdálkodótól kapott, a tevékenység fenntartását, fejlesztését célzó támogatást, adományt kell érteni. Külön kell megadni a kiegészítő mellékletben a támogatási program keretében kapott visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támogatásra vonatkozó, előbbiekben részletezett adatokat.

8. Az Egyesület a Küldöttgyűlés által – küldöttgyűlési határozattal -  elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezi az Országos Bírósági Hivatalnál, továbbá közzéteszi honlapján és a helyi médiaszolgáltató útján, székhelyén kifüggeszti

 

IX.

AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

  1. 1. Az Egyesület megszűnik, amennyiben a Küldöttgyűlés 2/3-os többséggel, titkos szavazással kimondja a feloszlást vagy más civil szervezettel való egyesülést. Az Egyesület megszűnik akkor is, ha a Törvényszék feloszlatja, vagy a megszűnését megállapítja.
  2. 2. Az Egyesület végelszámolására cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló törvény (Ctv.)rendelkezéseit, a kényszer-végelszámolásra a Ctv. 2012. február 29-én hatályos 116.§ (3)-(6) bekezdéseit, a 117. §-t és a 118.§-t a 2011. évi CLXXV törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
  3. 3. Az Egyesületre a csődeljárásról-, felszámolási eljárásról szóló törvényt (Cstv.) a 2011. évi CLXXV törvény 10.§ (2)-(7) bekezdésében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
  4. 4. Az Egyesület 1. pontban jelölt  feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium  költségvetésében az utánpótlás nevelés támogatására kell fordítani.
  5. 5. A sportegyesületnek a bírósági  törlésére akkor kerülhet sor, ha a MOB igazolja, hogy a sportegyesület az állami sportcélú támogatás felhasználásával a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően elszámolt, vagy azt, hogy a sportegyesület állami sportcélú támogatásban nem részesült.

 

 

 

XI.

 

AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE

Az Egyesület működése felett a törvényességi felügyeletet a következő szervezetek látják el: az adóellenőrzést az állami adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti belső ellenőrzési szervezet, a törvényességi felügyeletet a Fővárosi Törvényszék, a törvényességi ellenőrzést  az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint

 

 

 

XII.

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

Ezen   Alapszabályt az Egyesület rendes Küldöttgyűlése 2014. február 21. napján fogadta el.

 

Budapest, 2014. február 21.

 

 

……………………………………..

Keresztény Miklós

levezető Elnök

 

 

………………………………………

jegyzőkönyv-hitelesítő

 

 

 

 

………………………………..

Keresztény Miklós

Elnök

………………………………………..

jegyzőkönyv-hitelesítő

 

………………………………………..

dr. Lepp Erzsébet ügyvéd

jegyzőkönyvvezető

 

Egyesületünk 1991.11.18-án alakult 23 fővel. Célunk a horgászatot kedvelő tagok egyesületbe tömörítése volt.

 

Az eltelt 15 év alatt az ifjúságot ingyenes tanfolyamon oktatjuk a horgász ismeretek elsajátítására. a természet szeretetére, védelmére a víz és környezet védelmére.

Feladat a horgászat, mint szabadidő sport népszerűsítése.